A csendes kisvárosokban mindenkinek vannak titkai.
Hogyan lehet felfedni az igazságot, ha épp a saját múltunkat igyekszünk elrejteni?
Egy távoltartási végzés és egy lehetséges bírósági per szorításában az újságíróként kudarcot valló Leah Stevens épp eltűnni készül Bostonból, amikor összefut egy zűrös kapcsolatból menekülő régi barátnőjével, Emmy Greyjel. Emmy felveti, hogy költözzenek Pennsylvania csendes vidékére, ahol Leah tanári állást vállalhat, és mindketten új életet kezdhetnek. Az új kezdetet azonban szörnyű esemény árnyékolja be. A tó partján brutális támadás ér egy Leah-ra kísértetiesen hasonlító nőt, majd néhány nappal később Emmy is eltűnik.
Leah-nak feltett szándéka, hogy megtalálja Emmyt, és ezért együttműködik az ügyben Kyle Donovannel, a helyi nyomozóval. Miközben nyomok után kutatva vizsgálják barátnője életét, Leah-ban felmerül a kérdés: ismerte-e valaha Emmyt igazán? Barátok, család és digitális lábnyom hiányában a rendőrség gyanakodni kezd, vajon létezik-e egyáltalán Emmy Grey. Hamarosan már Leah szavahihetősége forog kockán: hogy saját magát megmentse, és tisztára mossa a nevét, ki kell derítenie az igazságot eltűnt barátnőjéről.
/A Mini könyvklub-ról itt találtok infót./
Azt hiszem kijelenthetem, hogy jó időszakban olvastam el ezt, ugyanis nemcsak, hogy kényszerpihenőre kerültem itthon kb akkor amikor még kb a negyedénél jártam a könyvnek, hanem még a könyvtár is kinyitott végre közben, így könyvformátumban olvashattam el a végét. :) Bár sajna azt nem mondhatom, hogy a könyv is rátett pozitívan a hangulatomra ezek mellett, mert voltak gondok.
Kezdjük azzal, ami úgy tűnik nemcsak nálam volt baj, ez pedig a kissé nehezen követhető infóadagolás(nem tudom jobban kifejezni ezt, bocsánat) volt. Emiatt nemcsak az olvasás ment lassabban, illetve nemcsak a kedvem nem volt meg sokszor, hogy elővegyem, hanem szerintem ezzel feleslegesen lett túlírva, túlbonyolítva az egész sztori. Pedig biztosan meg lehetett volna jobban oldani.
Az is kellemetlen volt, hogy nem sok karakterrel tudtam szimpatizálni, illetve olykor egy-két cselekedetükkel se tudtam egyetérteni. Oké, Leah az utolsó nyomozásos részeknél, vagyis a végső titok kiderítésekor már pozitívan nőtt a szememben, meg Kyle-ról se tudok igazán rosszat mondani, de lényegében rajtuk kívül vagy az volt a helyzet, hogy nem kaptak sok szerepet mások(pl. Leah anyja, tesója, egy-két munkatárs), vagy egyszerűen tényleg olyan emberek voltak a regényben, akik eleve nem túl szerethetőek.
Szerencsére a regény végére, mikor körülbelül már nem éreztem azt, hogy "biztos én vagyok a hülye, hogy nem tiszta teljesen a sztori", akkor már elkapott a könyv. Aminek igazán örültem, hogy magával a témával nem sokszor találkoztam mostanában regényekben, így szinte az újdonság erejével hatott ez a sztori. Az pedig, hogy jó véget is kapott, még inkább tetszett. Nem az a szokásos happy end, hanem egy kicsit más fajta szerintem. :)
Összességében: Bár magamtól nem kezdtem volna el ezt, de végül nem volt baj, hogy a könyvklub miatt elolvastam. Jó dolog, hogy pl. egy olyan téma/témák kerül/nek elő benne, amiről bőven lehetne mit beszélni és fontos is lenne; szerettem, hogy akadt benne egy kevéske iskolai élet/tanítás elem, illetve tényleg tetszett, hogy úgy fejeződött be, ahogy. Viszont kivitelezés terén, karakterek terén nem vált kedvenccé és nagyon úgy érzem, hogy nem lesz maradandó élmény nekem.
Persze ennek ellenére nem mondanám, hogy kerülje el mindenki, mert nem nevezhető annyira rossz könyvnek.
Értékelés 5-ös skálán: ♥♥♥
Ajánlanám e?: igen
Újraolvasnám e?: nem
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése