Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Amikor Alec Leames utolsó ügynökét is megölik Kelet-Németországban, a kémet visszahívják Londonba. Leames úgy hiszi, annyi hosszú, sötét és jeges év után végre bejöhet a hidegről. Ám Kontroll, a brit hírszerzés feje mindenáron térdre akarja kényszeríteni a kelet-német kémszervezetet. Terve megvalósításához Leamesre van szüksége, a kémre, akit még egyszer, utoljára visszaküld a hidegbe… John le Carré regényét világszerte a kortárs angol irodalom egyik legnagyszerűbb alkotásaként tartják nyilván.
-----------------
Olvastam: 2021. október
Formátum: fizikai, könyvtári
Filmadaptáció: van
20. Mini könyvklubbos olvasás (link)
---------------------
Hát, mit is mondhatnék, kicsit vakon mentem bele a könyvbe, emiatt pedig párszor néztem is, hogy most mi is történik, illetve úgy egészében volt egy érdekesen furcsa hangulat a történet olvasásakor. Valószínűleg a kémregények ismeretlen világa volt fura nekem, mert szerintem én még nem olvastam eddig ebben a műfajban.
Mindenesetre ez az első találkozás nem volt teljesen sikertelen, mert egy, nem hagytam félbe, másrészt eléggé gyorsan olvasható történet lett nálam. Bár nem voltam képben teljes egészében a regény nagy részében, így is épp eleget tudtam ahhoz, hogy kövessem az eseményeket. Szóval teljesen sötétben nem voltam egyszer sem.
Viszont nem tudott megfogni igazán a sztori, a karakterek is eléggé idegenek maradtak számomra(Oké, a végén történő események azért kicsit változtattak ezen). Ez persze most nem azt jelenti, hogy egy rossz regényről van szó, hiszen ahogy észrevettem, eléggé dícsért történetről van szó.
A történet maga eléggé negatív, depresszív olykor, a témája miatt nem igazán könnyű olvasmány. Annak örültem, hogy volt 1-2 érdekesebb pillanat, ami miatt emlékezni fogok rá, de úgy összességében nem tudok nagyon mit hozzászólni. Oké, a végéről lehetne, de spoilerveszély miatt ezt kihagyom.
A karakterekre rátérve, hát kissé nehéz következtetéseket levonni, mert számomra vagy szinte végig érdektelenek voltak, vagy egyértelműen nem kedvelt karakterek lettek, illetve volt olyan emberke is, akiről a regény végéig nem lehetett eldönteni, hogy kicsoda igazán.
Úgyhogy nem az én könyvem volt ez, de még a pozitívabb esetről van szó, hiszen nem utálom, csak egyszerűen számomra érdektelen volt a sztori kissé. Az írásmódra nem tudok nagyon rosszat mondani, a borítója nagyon klassz.
A mini könyklub tagjainak véleményét itt találjátok: link
Értékelés 5-ös skálán: ♥♥
Ajánlanám e?: igen
Újraolvasnám e?: nem
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése