Murakami Reading Project - Elolvasom Murakami Haruki utolsó magyarul megjelent könyvét!


Nagy nap ez a mai... Na jó, annyira nem nagy, de számomra egy olyan könyv elolvasása kerül sorra, mellyel lezárul egy kb másfél éves időszak(ha jól számoltam magamban akkor pontosan 19 hónapról van szó). Egyik kedvenc íróm, Murakami Haruki magyarul megjelent könyvei voltak ugyanis havi szinten terítéken nálam, de a mai nappal illetve a mai könyvvel végére értem a listának, nincs más, amit magyarul tudnék olvasni tőle egyenlőre. 
Ennek okán illetve azért is mert ez a mostani könyv először lesz elolvasva, gondoltam megpróbálkozom ismét egy blogos olvasónaplóval. Vagyis az Egyes szám első személy olvasása alatt itt fogom megörökíteni, lejegyezni az esetleges gondolatokat, véleményemet a könyvről. Azt hiszem, ha a technika engedi, akkor más formátumban is lesznek ide biggyesztve dolgok, de ezt majd meglátom. 

A lényeg tehát, hogy hamarosan elkezdem a könyvet, ugyanis még most, amikor írom ezt, még sötét van(kora reggel van, lassan 6 óra mellesleg XD), szóval most csak amolyan beharangozóját akartam letudni ennek az olvasásnak. 
Úgyhogy találkozunk hamarosan. :)

-------------------------------------------



Nos akkor lássunk neki! Egyenlőre egy Kajiura Yuki válogatást elindítva, egy kis kávét iszogatva elkezdem az Egyes szám első személy első novelláját, a Kőpárnára című írást. 
/Mellesleg itt van még egy indok, ami miatt nem kezdtem el hamarabb az olvasást. :)/

Kőpárnára
- 8.38. 12.o. Kicsit furcsa, hogy ezt emelem ki először, de a ZH fogalma csak nekünk mond valamit nem? Japánban biztos nincs ilyen, vagy ha igen, akkor azt nem így hívják szerintem. XD Néztem egyet kicsit na. :)
- 8.43. 16.o. Ú, most legszívesebben utánanéznék, hogy hogyan is kéne a tankákat olvasni, hangsúlyozni, de ez most szerintem kimarad. Pedig lehet, hogy jobban ütne. 
- 8.48. 18.o. A novella utolsó előtti oldala eléggé olyannak érződik, amit többször újra kell olvasnom, sőt egy hosszabb bekezdés kissé elüt a többitől szerintem. 

1.novella befejezve.
Hát, mit is mondhatnék... Ebben az első novellában a főszereplőnk egy régi, szinte már elfeledett emlékét idézi fel egy nővel való rövid "kapcsolatáról", vagyis arról, hogy hogy ismerte meg, milyen volt vele egy egyéjszakás kaland illetve belecsempészi azt is, hogy a nő írt egy verseskötetet. Nem nevezném se szomorú se vidám novellának, lényegében szinte távolságtartó sokáig. Max a végén éreztem, hogy amikor olvastam az elmúlásról, arról, hogy mennyi mindent felejt az ember idővel, na akkor azért megérintett a szomorú valóság.
De nem nevezném rossznak ezt a novellát, úgyhogy első körben egy szolid 5/3-at adnék rá.

Most egyenlőre nem fogom elkezdeni a 2.novellát, mert már el kell kezdeni pár itthoni teendőt, de igyekszek időt szakítani minél hamarabb.

Kezdjünk is neki a 2. novellának, mely után talán lesz időm a 3.ra is, ugyanis az itthoni teendők után most egy rövidke házon kívüli teendő is vár ránk hamarosan. De indulásig olvasok, amennyit lehet. 
Tejszín
Ööö, végére is értem a 2. novellának. Szerintem 10 perc se kellett hozzá.
Röviden, én ezzel már annyira nem tudok mit kezdeni. Legalábbis most nem igazán tudom azt mondani, hogy ez nekem bejött, meg hogy mi volt a lényeg itt, milyen indíttatásból írta meg Murakami. Az elején jó volt, hogy egy kevéske zongorázás elem jelen volt, de aztán ahogy a főszereplő fogalmazott: nincs magyarázat, nincs tanulság. Amúgy ez a történet is egy amolyan visszaemlékezés volt, amikor is a főszereplő egy vele megtörtént eseményt elevenít fel. Itt egy ismerősnek mesél.
Mindenesetre én ezzel nem igazán voltam kompatibilis, így sajna egy 5/2-t tudok neki adni csak. 

Menjünk is tovább!
/Ja, és eddig nem figyeltem rá nagyon, de mostantól igyekszek spoilermentesen írni a novellákról./

Charlie Parker Plays Bossa Nova
- 12.59. 39.o. Első gondolatom: Mi ez a cím!?
- 13.02. 39-40.o. Öö két dolog is kérdőjeleket generált a fejemben már(bocsánat, nem tudtam jobban megfogalmazni XD). Itt még az elején szerintem beszélhetek nyíltan: A Bird-del minek kellett bekavarni? Először úgy jött le, hogy egy madárról van szó, aztán persze kiderült, hogy egy ember neve ez. A másik dolog, aminél néztem, hogy miről is van szó: bossa nova. Az mi pontosan? Oké most utánanéztem, de eddig én még nem hallottam róla, a tetejébe, szinte olyan érzés volt ezzel a szóval találkozni, mintha  mindenki ismerné ezt a szót csak én nem. XD Mindegy. Egy átverős rész is volt már, mikor egy eléggé hiteles leírás után kiderül, hogy amit eddig olvastam nem igaz... Mi lesz itt még? :D
13.27. Befejeztem ezt a novellát is.
Kicsit siettem, mert menni kell mindjárt, így szerintem nem is fogok tudni együltömben írni erről a novelláról. Ez amúgy egyértelműen jobban tetszett mint az előző. Azt kell mondjam, hogy az eddigiek közül ezt érzem leginkább murakamis történetnek. :) Fő szerepbe kerül egyrészt a zene, névtelen főszereplőnk megtapasztal furcsa dolgokat, de ezek mellett legalább egy viszonylag kerek történet kerekedik belőle. Örültem, hogy bár van egy szomorú felhangja, de ettől még számomra inkább pozitív végkicsengése lett. 
Nekem ez eléggé kedvencgyanús, de addig amíg nem olvasom el az összes novellát, addig nem merek egyből 5-re értékelni semmit. Úgyhogy egy 4-est adok erre első körben, aztán majd a végén lehet, hogy ez változni fog. 

With the Beatles
- 16.24. 53-54.o. Lehet, hogy csak nekem tűnik így, de ez egy olyan válogatáskötet lesz vajon, amiben régi emlékek, elmúlás kerül előtérbe főleg? Itt kicsit elmélkedett a történet az öregedésről és utána azt hiszem egy régen megismert lányról fogok olvasni, aki szerette a Beatles-t... De az a jó legalább, hogy nagyon nem tud eddig levinni az életről, hiába nem túl vidám dolgokról van szó benne.
- 16.31. 56.o. Egy rövidke Beatles rész van itt, aminél egyből az jutott eszembe, hogy vajon milyen számok voltak ezek, amik elvileg toplistások voltak 1964-ben... Meg, hogy tényleg ezek a számok voltak e az élen? → Can't buy me love, twist and shout, she loves you, i want to hold your hand, please please me. Nem vagyok nagyon otthon a számaikban sajna, de azért kíváncsi vagyok. :)
- 16.50. 70.o. Na, egy kis irodalmi rész, amit olyan jó olvasni. :) És persze el is elgondolkodtam, hogy vajon nálunk is annó "értelmetlen" ellenőrző kérdések voltak a mi szöveggyűjteményünkben. 
17.28. Be is fejeztem a novellát. 
Szerintem nem volt annyira jelen a Beatles téma a novella egy bizonyos részében, inkább kb keretként érződött csak a történetben. Nem gondoltam, hogy a barátnős téma így fog megjelenni, de tetszett a testvérrel való 2 találkozás. A főszereplő viszont nekem annyira nem volt olyan szimpatikus a többiekhez képest, szinte kiemelkedett nálam olyan téren, hogy igen, nem igazán kedvelhető karakter. 
Összességében nem volt rossz, kicsit hosszabbnak érződött, mint 1-2 korábbi történet valamiért, de eléggé fentartotta a figyelmet. Max az volt kicsit kellemetlen, hogy nem tudtam, hogy milyen fajta történet lesz e, milyen irányba megy az első oldalak után. Egy 5/4-est szerintem megérdemel így első körben.

A mai nap nem igazán úgy alakult, ahogy szerettem volna így a holnapi nap olvasom el a maradék négy novellát.
--------------------
2022.10.25.
A Yakult Swallows antológia




Karnevál


----------------------
2022.10.26.
 
Kora reggel van, egy kis nyugi, így röviden a tegnapi olvasmányélményekről szeretnék egy kicsit írni, mielőtt folytatnám a következő novellával. 

Két írásra volt időm tegnap munka mellett, mely közül az egyikben Murakami baseball szeretete kerül előtérbe(egyrészt), a másikban a nők külső szépsége-rondasága illetve egy adott zeneszerző alkotása köré épül a történet. 
A Yakult swallows antológia olyan téren frissítő volt, hogy jobban tetszett, mint a már olvasott futásról szóló könyve. Mindkettő egyféle önéletrajzi írás, amiben egy-egy szeretett dolog kerül előtérbe, így nagyon örültem, mikor érezhetően jobban megfogott ez. Talán a rövidsége is segített, hiszen itt nem lett bő lére eresztve egy adott téma és mellette érdekes infókat is találhat az íróról is az olvasó. Főleg olyanok, akik nem olvastak még utána. Nekem ez megért legalább egy 5/4-et.
A másik novella, amire tegnap időm volt, az a Karnevál lett, amiben érdekes párosként jelent meg a szépség-rondaság és a zene(illetve egy bizonyos zeneszerző-mű később) témája. Egy idősebb korú karakter kapcsolata egy "ronda" nővel, egy Carnaval baráti kör megalakulása... Szinte átsuhantam rajta. Legalább egy 5/4-et ez is ér szerintem.

Na, de most már folytassuk! 
Mellesleg rengeteg időmet elpocsékoltam, hogy megpróbáltam kikeresni egy bizonyos idézetet a kötetből. XD Sajna nem lett meg eddig. De ezt a feladatot most már elteszem inkább későbbre.

Kezdjük is A sinagavai majom vallomását!
8.51. Be is fejeztem.
Úgy néz ki, hogy a végére nagyon ellustultam, hiszen nem álltam meg egyszer sem kiemelni valamit, pedig szerintem lehetett volna. Pici kajaszünet után röviden visszatérek erre a novellára, aztán szerintem még lesz időm munkába indulás előtt az utolsóra. 

Természetesen megint kissé eltelt az idő, így az utolsó novellával együtt lesz majd szó a sinagavai majomról, mert nagyon ideje van elkezdeni az utolsó novellát. 

Úgyhogy most, fél 10-kor sorra kerül a címadó novella, az Egyes szám első személy.
- 9.32. 154.o. Haa, tetszetős ötletet kapok már az elején. Vagyis hát egyrészt jóleső érzés volt olvasni arról, hogy mi lenne, ha alkalomadtán felvenne az ember olyan ruhákat, amiket szinte sose szokott és járna is bennük egyet, illetve jó ötletnek is tartom, hiszen nem kellene elfelejtkeznünk arról, hogy mink is van és nem kéne egyfolytában ugyanazokban a ruhákban járni. Nem tudom, hogy mi felé megy ezzel a történet, úgyhogy folytatom is.
- 9.43. 158.o. Jaj istenem, az életben előforduló választások kerültek elő témaként, amire annyira tudok rezonálni. Visszagondolni, hogy többször mehettél jobbra vagy balra, olykor nem te dönthettél, olykor lényegében csak egy irányba mehettél... És ami most te vagy, az nem létezne, ha korábban mást döntöttél volna.... Hú.
Ööö, be is fejeztem, pontosan 9.50kor. 

Sajnos magukról a novellákról most már nem lesz időm írni, de este v holnap reggel azért visszatérek rájuk és akkor hivatalosan lezárom ezt a bejegyzést. 
Addig is legyen szép napotok! :)

--------------------
10.27.
Na tessék a holnap reggel helyett lett egy holnap este. XD És most sincs olyan sok erőm, időm írni, így csak röviden:
Sinagavai majom vallomása - Igazán tetszett, de ez egyrészt azért fordulhatott elő, mert tudnak zavarba hozni a kissé furcsa alaphelyzetek, főleg Murakaminál. :) Maga a történet amúgy nemcsak abból áll, hogy egy majommal való találkozást kap az olvasó, hanem egy kis sörözős eszmecsere, beszélgetés alatt az élet bizonyos nehézségei kerülnek előtérbe és persze egy kis "fantasys, mágikus" elem is szerepet kap. Szinte végigszaladtam rajta, szerintem ez is a jobbak közé tartozik, úgyhogy 5/4-et kap.
Egyes szám első személy - Nagyon kíváncsi voltam, hogy milyen történet is lesz a címadó novella és hát egyik szemem sír, a másik nevet. Egyrészt ennél szerettem volna, ha jelen lett volna - akár csak minimálisan is - egyfajta mágikus realista jelleg, illetve hogy tényleg kiemelkedjen a többi novella közül. Emiatt kissé csalódott vagyok, de önálló írásként nem akarom lehúzni nagyon, hiszen meg tudott fogni, mégha részben is. Elgondolkodtató gondolatok azért akadtak benne, persze a kissé stresszes utolsó csevejre nem vágytam a végén, illetve arra a fajta befejezésre se, de egy 3-mat legalább megér szerintem ez is. 

Éés, ezennel lezárom ezt a bejegyzést!
Szerintem kissé jobban sikerült, mint az első ilyen próbálkozásom. Persze most is csinálhattam volna jobban. 
Időm sajna így volt, most is megyek pihenni, mert holnap még munka. :)

Aki idáig eljutott annak köszönöm, de ha csak benéztetek egy kicsit, annak is hálás vagyok! ^^
 
Olvassatok Murakamit, én csak azt kívánom! :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése